Nézőpont

Szalóczi Katalin

Tehetetlenül

Dühös vagyok rád! Mert nem integettél az udvarról – persze bagóval a kezedben –, mikor megérkeztem ma dolgozni. És nem integetsz már sosem. Nehezemre esett elindulni is, mert tudtam, hogy hűlt helyedet találom, néhány mécsessel az asztalodon.

Az az érzésem, meg tudnék szólalni a hangodon, annyira hal


Kérjük jelentkezzen be, hogy a teljes cikket olvashassa

Please enter the code

The code is not valid, has been used already or has expired
Levélküldés